Margit Zoltán
Back
Fourseasons
AUG
17
Vivaldi - L'estate
By:
Margit Zoltán
on
AUG
17
Kemény a Nap, suhog a fényes ostor, Tikkad a nyáj, az ember, ég a cserje, csak a kakuk szól újra-újra olykor, s felelget néki, visszabúg a gerle. Még lágy a szellő, ám a tájban ott forr a vad vihar már, jő, hogy leteperje, riad a bojtár, lila már a dombsor: kerekedik már: egyszeribe' ver le szanaszét mindent, fut a bojtár, baj van! nyilall a villám, nagy a dörgés, rához legyet, dongót is, rettenetes rajban. Sejtette ő ezt: Fergeteg kiáltoz - és a jégeső, a kopogós morajban, mint fürge hóhér, úgy csap a kalászhoz. Rónai Mihály fordítása
Read more >>
DEC
19
Vivaldi - Tél
By:
Margit Zoltán
on
DEC
19
Idős kor, a halál várása. Téli dermedtség (vonóvibrátók és disszonancia), vihar és dermedt hideg váltakozásai. A második tételben a boldog és megelégedett ember otthonában meleg tűz mellett. Ez nem a hallgató nézőpontja, ő kint áll a zuhogó esőben, és benéz az ablakon a világos szobába. Ő már tudja, milyen törékeny ez a látszatboldogság. Az utolsó tétel egy élet záró aktusa. Jégen csúszkálás, félelem, elcsúszás, jég beszakadása, dráma. Vonóvibrátó; félelem, fájdalom, szomorúság. Legvégül megjelennek a szelek, meleg sirokkó, nyári hőségmotívum, téli vihar. A levegő az &ea
Read more >>
More Posts
Mobilize
your Site
View Site in Mobile
|
Classic
Share by: