Baloldalon Magyarország államcímere látható. Alul egy hegyére állított pajzs van, amely függőlegesen ketté osztott. A pajzs baloldalán 8 egyforma magasságú vízszintes csík van. Piros és fehér színben váltogatják egymást. A legfelső sáv piros, a legalsó fehér. A pajzs jobb oldalának alján zöld színben 3 halom rajzolódik ki, a középső halmon egy aranyszínű korona nyugszik. A halmok és a korona a pajzsrész alsó harmadát tölti ki. Felette piros háttérben a korona közepéből kiindulva egy nagy fehér kettős-kereszt helyezkedik el, amely majdnem felér a pajzs tetejéig. A pajzson fekszik a magyar Szent Korona, egyszerűsített formában. Színe arany, abroncsának alsó vízszintes peremén vékony fekete vonalakkal körbe határolt téglalapok, négyzetek jelzik a koronán lévő miniatűr képeket és drágaköveket. A pánt tején háromszög és kúpos alakú lemezek helyezkednek el, melyek tetejét egy- egy gyöngy zárja. Az abroncs függőleges lemezeinek találkozási pontjában egy gömb aljú balra dőlő kereszt van.
A címer alatt felirat: MINISZTERELNÖKSÉG
Jobb oldalon egy alulra hegyesedő pajzs látható, ábrázolása olyan, mintha függőleges középen meg lenne hajtva. A pajzs nincs kontúrvonalakkal körbe határolva, hanem mintha egy szalagot hajtogattak volna meg. A szalag oldalankénti 5 vízszintes és 2 függőleges hajlítása adja ki a pajzsot. A szalag érdekessége, hogy a jobb oldalon piros, baloldalon zöld. A címer háttere fehér, így jelenik meg Magyarország 3 színe a piros, fehér zöld. A pajzs és szalag baloldalon felül indul és jobb oldalon alul ér véget. A pajzs alsó csücskében a szalagtól külön van egy-egy kis háromszög alakú szalag darab, amely a pajzs csúcsát képezi.
A logó alatt felirat: BETHLEN GÁBOR Alapkezelő Zrt.
Szakmai beszámoló
NEAO-KP-01-2022/8-000343
A Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete dolgozóinak egy nagyobb csoportja tanulmányúton vett részt 2022. május 6. és 2022. május 7. között. Két úti cél volt. A program első felében Borsod-Abaúj-Zemplén megye (most már vármegye) egyik kis községében Vámosújfalun a Búzavirág Alapítványnál járt a kollektíva, majd Budapesten a Pesti Magyar Színházban egy audionarrált előadáson vett részt.
A Búzavirág Alapítvány azzal a céllal alakult, hogy a teljes élet lehetőségét nyújtsa olyan látássérült felnőtteknek, akik családi háttér nélkül nem tudnak önálló életvitelt folytatni. A család nélkül felnőtt fogyatékosok számára olyan életteret biztosítunk, ahol önálló háztartást vezethetnek, családot alapíthatnak, értelmes, alkotómunkát végezhetnek. Az alapítvány megváltozott munkaképességű dolgozói kézműves termékeket pl.: egyedi kerámiákat, szőnyegeket készítenek, kosarat fonnak. A hatalmas kertben pedig konyhakertet tartanak fenn, amely az önellátásukat segíti. A kézműves termékeket saját boltjukban, valamint vásárokon értékesítik, emellett web áruházukon keresztül adják el. A csodaszép környezetben gyerekek számára osztálykirándulásokra, táborozásra is van lehetőség.
Az alapítvány Miskolcon fenntart egy elemi rehabilitációs központot, amely látássérültek életminőségének javítását segíti elő. Vámosújfalun két napot töltött a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének munkaközössége. Nagy élmény volt számukra a kosárfonás, az agyagozás és a szövés kipróbálása is. Emellett a láthatatlan labirintusban, egy „sötét házban” is jártak, amely úgy van kialakítva, hogy valóban „vak sötét” van benne, így meg lehet tapasztalni, hogy milyen érzés, amikor az ember nem lát semmit. Nagyon nagy élmény volt. Ez az erőpróba azt demonstrálja, hogy akkor is képesek vagyunk alapvető feladatokat megoldani, ha teljesen kizárjuk életünkből a látást. Ez az állapot a jól látók számára csak átmeneti, míg a vakok számára ez a mindennapos. A fenti erőpróba egyrészt megmutatja, hogy látás nélkül is van reális remény arra, hogy egy ember életvitele nem lehetetlenül el teljesen, csupán az átlagosnál nehezebb lesz. Másfelől betekintést enged a vakok mindennapjaiba, mely nyitottabbá teszi a jól látókat arra, hogy érzékenyebbé váljanak, és jobban megértsék a vak emberek mindennapi problémáit. „Én sem láttam, ahogy ő sem.” Németh Márta, az alapítvány vezetője – tapasztalt gyógypedagógus –, egy igazi példakép; innovatív ötletei előrébb viszik a fogyatékos emberek helyzetét Magyarországon, tanulni lehet tőle.
A program második része Budapesten folytatódott a kultúra jegyében. A Pesti Magyar Színházban az „OLIVER!” című musicalt nézték meg az egyesület dolgozói, amely érdekessége az volt, hogy egy audionarrátor és egy jelnyelvi tolmács is közreműködött az előadásban, aminek köszönhetően a látás- és hallássérült személyeknek is akadálymentes volt az előadás.
Az audionarráció Európában az 1980-as évek végén jelent meg, használata napjainkban robbanásszerűen terjed. Lényege, hogy narrátor segítségével elbeszélik a vizuális üzeneteket, hozzásegítve a látássérülteket a teljesebb élményhez. Az előadás előtt Szőke-Tóth Cecília, hazánk első számú audionarrátora tartott egy kisebb ismertetőt a munkájáról.
A darab mindenkinek nagyon tetszett, remek színészeket láthatott a közönség: Feke Pál, Kovács Gyopár,
Bede-Fazekas Annamária és Hábermann Lívia is ott volt a szereplők között.
A tanulmányút hasznos volt, amely a Nemzeti Együttműködési Alap és a Miniszterelnökség támogatásával valósult meg.
A támogatást a szakmai tanulmányútra, rezsi- és bankköltségekre, eszköz beszerzésre fordítottuk.
Zana Anita, JNSZMVAKOK
ÉLMÉNYBESZÁMOLÓK
„ A nagyon tartalmas kirándulás számomra több szempontból is maradandó élmény volt.
Egyrészt ez volt az első olyan alkalom, amikor – igazi csapatépítésként – több időt tölthettem együtt a kollégákkal, jobban megismerhettük egymást a kötetlen beszélgetések alatt.
Másrészt a Búzavirág Alapítvány:
-
a vezető, aki akadályokat nem ismerve létrehozta ezt az egészet,
-
a gyönyörű környezet, amin látszik a gondos ápolás, az odafigyelés,
-
a műhelyekben folyó munka.
Fantasztikus volt látni, mennyit jelent az ott élőknek, hogy egy ilyen közösségben élhetnek, értelmes munkát végezhetnek. Biztos előfordulnak itt is súrlódások, mint mindenhol, ahol alkalmazkodni kell egymáshoz, de én csak mosolygó arcokat láttam.”
Kissné Kérdő Gabriella
„ 2022 májusában Vámosújfaluban jártunk a Búzavirág Alapítványnál.
A megérkezésünk után körbe jártuk az Alapítvány telephelyét. A kertészet mellett a fazekas műhelyt, a szövő műhelyt, a kosárfonó műhelyt is meglátogattuk. Aki kedvet érzett ki is próbálhatta kézügyességét. Az Alapítvány boltjában kedvünkre válogathattunk a szebbnél szebb termékek közül.
Szállásunk egy „diákszállás” volt, hangulatos emeletes ágyakkal. A közösségi térben jókat beszélgettünk.
A környéken nagyokat sétáltunk és megcsodáltuk a XVIII. század második felében, késő barokk stílusban épített a különleges hidat, ami a Tolcsva-patak felett ível át. A félköríves hat lyuk között speciális, ék formájú támpillérek láthatóak.
Szállásunk mellett egy nagyon kedves játszótér- kondi park volt, ahol jókat nevettünk, beszélgettünk, mozogtunk.
Nagyon kellemes napot és estét töltöttünk el együtt a kollégákkal.
Másnap Budapestet vettük irányba. A Pesti Magyar Színházban megnéztük az Oliver című zenés darabot, melyet audionarrációval is lehetett hallgatni. Nagyon kellemes élmény volt. Az előadás után felmehettünk a színpadra, megnézhettük a díszleteket, kipróbálhattuk a forgószínpadot.
A két nap nagyon sok élményt adott, valamint a résztvevők közelebb kerültek egymáshoz, amely elősegítette a későbbiekben a munkavégzés hatékonyságát a munkahelyen.”
Őszi Anna Mária
„ Rögtön érkezésünk után, a bemutató és termékboltban jártunk, ahol az alapítvány által foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek készítette termékeket nézhettük meg, vásárolhattunk is a kínálatból.
Utána műhelylátogatás következett, ahol figyelemmel követhettük a munkavégzést, illetve egy-egy szakaszában mi is részt vehettünk, kipróbálhattuk.
Másnap az Alapítvány által szemléletformálás céljával létrehozott láthatatlan labirintust próbáltuk ki, ahol különböző feladatokat végezhettünk el sötétben, szemtakaróval, illetve eldugott kis tárgyakat kellett megkeresnünk.
Mindent összefoglalva: az alapítvány munkáját példaértékűnek láttuk a fenntarthatóságra, önellátásra, megváltozott munkaképességű (látás, mozgás és értelmi sérült) személyek foglalkoztatására való törekvés terén. Amerre csak jártunk, mindenütt a dolgozók által készített termékekkel találkoztunk: kézzel szőtt szőnyegek, a keramikusok műhelyében készült poharak, tányérok, kancsók, virágtartók, a saját kertben termesztett növények, gyümölcsök, a kosárfonó műhelyben készített tartók, kosarak, kerítés-elemek, stb.”
Lukács Ágota
„ Sok-sok év után ismét lehetőségünk nyílt egy szakmai úttal egybekötött csapat építő kirándulásra, amely 2022. május 6-án és 7-én valósult meg Vámos újfalun.
Korán reggel indultunk egy bérelt kisbusszal Szolnokról, az iroda elől.
Az oda vezető út nevetgéléssel telt el, mert igaz, kollégák voltunk mindannyian, de egy kicsit mégis mindenki más volt.
Szerintem kijelenthetem, hogy mind ahányan voltunk egy kissé kiléptünk a munkahelyi szerepünkből, ami annak is köszönhető volt, hogy a már második éve tartó covid-os bezárás után örültünk, hogy végre hosszabban kiszabadulhatunk a „négyfal” közül, ami sokunkat megviselt.
Oda érkezésünkkor Németh Márta, a Búzavirág Alapítvány elnöke fogadott és még az ebéd előtt igyekezett minél több mindent megmutatni, hogy az Alapítvány lakói mivel is foglalkoznak, illetve, hogy milyen körülmények között élnek, azok a fogyatékkal élő emberek, akiknek igazából nincs másra lehetőségük.
Úgy vettem észre, hogy mindenben igyekeztek a kedvünkre tenni, hogy kellemes élményekkel indulhassunk majd haza.
Mártával a beszélgetésünk közben kiderült, hogy nagyon nehezen fenntartható egy ilyen alapítvány, ezért rengeteg támogatásra van szükségük, hogy amit az évek alatt megteremtett, azt tovább tudja vinni.
Az első nap délutánján, miután megebédeltünk és megnéztünk mindent, elmentünk felfedezni az icike-picike falu azon részét, ami az alapítvány környezetében volt.
Kiderült, hogy az épület mellett elterülő hatalmas mezőn is szoktak gazdálkodni, nem csak az udvaron kialakított fóliasátorban, ahol mindenféle zöldségeket termesztenek, az agyagozáson és szövésen, kosárfonáson kívül.
Vacsora előtt összegyűltünk a szintén az alapítvány mellett kialakított mini sportpályán, ahol kipróbáltuk az eszközöket és beszélgettünk.
Vacsora után mindenkinek szabad foglalkozás volt, volt aki sétált, volt aki pedig kézműveskedett még egy kicsit.
Másnap a reggeli után még néhányan kipróbáltuk az általuk kialakított sötétlabirintust és ebéd után indultunk haza, egy Budapesti úttal egybekötve, ugyan is, este hét órára hivatalosak voltunk az Olivér című előadásra, ami audionarrációval volt kiegészítve.
Az előadás után lehetőség nyílt színpad bejárásra is.
Ez után indultunk haza Szolnokra.”
Pintér Erika
„ 2022. május 6-7én Vámosújfaluban voltunk egyesületünk tagjaival. Nagyon jó és hasznos kirándulás volt, mert megláthattuk, hogy a hozzánk hasonló sérült emberek hogyan tudnak előállítani vesszőből, agyagból, fonalból piacképes használati tárgyakat, díszeket. Az alapanyagok egy részét maguk termelik meg a földterületen.”
Borbiró Kornél
„ 2022. május 6-7-én, tanulmányi úton voltunk Vámosújfalun a munkatársakkal.
Itt működik a Búzavirág Alapítvány. Megismerkedtünk az itt élő és dolgozó emberekkel, akik megmutatták munkahelyüket. Bepillantást nyertünk a szövő, kosárfonó és a fazekasműhelyekben folyó munkákba. Németh Márta vezetésével végig jártuk a kertet is ahol megtermelnek az itt munkálkodó emberek mindent, amire a konyhán dolgozóknak szükségük van a mindennapi főzéshez és az itt élő és dolgozó fiatalok ellátásához. A bejáratnál helyet kapott egy kis üzlet is ahol különböző kézműves termékeket (kerámiák, táskák stb.) vásárolhattunk emlékbe. Nagyon jól éreztem magam ebben a két napban itt a Búzavirág Alapítványnál Vámosújfalun. Szívesen eltöltenék itt máskor is egy pár napot a munkatársakkal. Külön köszönet Németh Mártának azért, hogy lehetőséget biztosított nekünk erre a látogatásra. Remélem lesz még alkalmunk találkozni itt az alapítványnál.”
Pintér Márta
„ Izgatottan vártam az indulást, én „költöttem fel az ébresztőórát”. Az időjárás nagyon kedvezően alakult, kellemes tavaszi napra virradtunk.
Az oda vezető út bár elég hosszú volt, mégis gyorsan repült az idő, mivel jó hangulatban telt. Nagyobbrészt már több éve együtt dolgozó kollégák és új kollégák, önkéntesek, és kis csapatunkhoz tökéletesen illeszkedő, jó humorú, előzékeny autóbusz-vezető alkotta a csoportot.
… és megérkeztünk Vámosújfaluba. A Búzavirág Alapítvány vezetője, Németh Márta és munkatársai már a telephely kapujában vártak bennünket. A szívélyes üdvözlést követően beinvitáltak minket, és megkezdtük a terület körbejárását. Már maga a terület nagysága, optimális kihasználtsága, természet közelisége is lenyűgöző volt. Mindenből áradt a szervezettség, céltudatosság, az emberközpontúság, a szakmaiság. Első gondolatom az volt: „Bőven van még fejlődési lehetőségünk, itt van előttünk a remek példa.”
A telephely nagyobbrészt önfenntartó, mindennek megvan a maga helye, és mindig vannak újabb céljaik, rövidtávú és távlati terveik. Lakóotthon, szövő, kosárfonó és fazekas műhely, étkező, főzőkonyha ahol nagyobbrészt a fóliasátorban megtermelt zöldségfélék felhasználásával készülnek az ételek. Tavasztól őszig táborozókat is fogadnak, de osztálykirándulások színhelye és szálláshelye is az alapítvány telephelye. Megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő embereknek adnak munkalehetőséget. A termékeket a helyi kézműves boltjukban, vásárokon árusítják, ezzel is bővítve a forráslehetőségeiket. Természetesen, mint a legtöbb civil szervezet, a Búzavirág Alapítvány is különféle forrásokból tartja fenn magát. A maguk által termelt és értékesített tárgyak bevételéből, a táboroztatásokból, pályázati forrásokból, adományokból és egyéb forrásokból igyekszenek biztosítani a működésüket.
Személyes élményeim közül a kosárfonás kipróbálása, a láthatatlan labirintus bejárása, a kötetlen szakmai beszélgetések és a szomszédos sport játszótéren közösen eltöltött délután hagyták a legmélyebb benyomásokat. A „visszafiatalodást idéző kolesz életérzés, a villanyoltás utáni kuncogások” is kellemes érzésként maradtak emlékeimben.
Másnap ebéd után indultunk Budapestre a Pesti Magyar Színházba az Oliver című musical előadásra. Az előadást audionarrált formában és jeltolmáccsal kísérve lehetett megtekinteni. Az előadás után Szőke-Tóth Cecília a színház audionarrátora felkísért bennünket a színpadra, ahol bejárhattuk a díszletet és a forgó-színpadot is kipróbálhattuk.
Élmény-gazdagon, kellemesen elfáradva értünk haza.”
Pesti Zoltánné
